Dél-Európa egyik legmutatósabb honos növénye. Már az ókorban a görögök és rómaiak virágágyakba vagy gyephelyettesítőként ültették. Ismert gyógyhatása is.
A medveköröm nemzetség
A medveköröm (Acanthus) nemzetség tagjai leggyakrabban félcserjék. Jellemzőek a rozettában álló, fényes zöld, mélyen hasadt levelek. Hiába a rendkívül mutatós levélzet, mégis a növények szúróssága került előtérbe a névadásnál. Már a nevük is utal rá, hogy szúrós, bökős növények tartoznak ebbe a nemzetségbe (görög akantha=’tövis’) Az akár 1-2 méteres virágszáron füzérben állnak a fehéres virágok.
Az ókorban két kedvelt kertészeti faja az A. mollis és az A. spinosus voltak. A görög és római otthonok elmaradhatatlan virágdíszei a kertben, a ruházaton, de éppúgy megtalálhatók a frízeken, a később korinthoszinak nevezett oszlopfőkön. Rapaics Rajmund írja „A Magyarság Virágai” (1932) című könyvében, hogy pázsithelyettesítőként használták a romai villák kertjében. Sűrűn vetették és lekaszálták.
Ismerd meg a balkáni medvekörmöt
A Balkán félszigeten őshonos, de Hazánkban is vadon előfordul a balkáni medveköröm (A. balcanicus). Felálló szárú, 60-100 cm magas, bokros növekedésű évelő. Levelei mélyen hasogatottak. Június-augusztus hónapokban virágjával díszít. füzérben állnak fehéres rózsaszín szirmú, lilás murvalevelű, kétajkú virágai. Remek méhlegelők. A virágzat kedvelt vágott virág.
A népgyógyászat régóta virágos, leveles hajtását használja köhögés csillapítóként, az emésztőrendszer gyulladása ellen, külsőleg borogatásként sebgyógyításra. Romániában, a Krajovai Egyetemen (Universitatea de Medicină şi Farmacie din Craiova) egyetemen végzett állatkísérletekben kimutatták, hogy a növény virágos hajtásának alkoholos kivonata antidiabetikus hatását, és elképzelhető cukorbetegséget gyógyító hatású készítményben. Megállapították, hogy csökkenti a vérzsír szintet, jó irányban befolyásolja a zsíranyagcserét, a májsejtek regenerációját segíti. (www.umfcv.ro)
A medveköröm gondozása
A medveköröm kevés gondozást kíván. Napos vagy félárnyékos helyre ültethető. Jól alkalmazkodik a környezetéhez. Szárazságtűrő. Ha már megeredt, jól viseli a silány talajt, de a pangó vízre érzékeny, nyirkos, agyagos talajba nem való. Akár 10 évig is elél. A fiatal leveleket a csigák károsíthatják. Szigorú téli fagyok idejére, életének első néhány évében nem árt takarni, a következő évi bőséges virágzás érdekében. Tápoldatozni nem szükséges.
Szaporíthatod magvetéssel, de a virágzására ilyenkor évekig várni kell. Ezért célszerűbb ősszel tőosztással, tavasszal vagy ősszel gyökérdugvánnyal szaporítani. Az átültetést jól viseli. A talajba szakadt gyökerekről könnyen kihajt, ezért akár invazívvá is válhat. Ezt a problémát vagy az ágyása köré helyezett, lesüllyesztett szegéllyel oldhatod meg, vagy úgy, hogy feneketlen konténerbe ülteted, amelyet aztán a talajba süllyesztesz. Hagyj neki helyet, mert terjedelmessé válik, (egy tő helyigénye150 cm)
Nyári kánikula idejére visszavághatod, telire jobb, ha állva hagyod. A télen elhalt leveleket vágd vissza tavasszal, amikor a friss hajtások megjelennek,.
Kártevők kevésbé támadják meg, de megjelenhetnek rajta a levéltetvek, nedves időben pedig a csigák károsíthatják. megjelenhet rajta a levélrozsda, csapadékos hűvös időben a lisztharmat. Ezért jó, ha szellősen ülteted.
Évelőágyásokban, szegélynek, szoliternek kitűnő.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás